A legr�gebbi feljegyz�sek szerint az iskol�t valamikor a XII. sz�zad k�zep�n alap�totta egy Carl Henrich Jackson nev� vagyonos �riember, aki a maga kor�ban igen neves �s elismert var�zsl�nak sz�m�tott. Kort�rsaival ellent�tben �gy gondolta, hogy kell egy int�zm�ny, ahol minden arra sz�letett fiatal megtanulhat b�nni a var�zserej�vel �s nem csak a felmen�i tan�tj�k �ket, ahogy az akkoriban m�k�d�tt. Hiszen voltak olyanok is (m�r akkor is) akiket sz�leik nem tudtak megtan�tani a m�giahaszn�latra, mert �k sem voltak r� k�pesek. Azonban az �ltal�nos felfog�s szerint csak azok a gyermekek voltak m�lt�k a var�zshaszn�latra, akik aranyv�r� csal�dba sz�lettek, nekik pedig nem volt sz�ks�g�k iskol�ra, hiszen a sz�l�k is tan�thatt�k �ket. Azok, akik kviblik vagy muglik gyermekeik�nt sz�lettek legt�bbsz�r m�g csak nem is tudtak a var�zserej�kr�l, ha pedig ez megmutatkozott kitasz�tott� v�ltak mind a muglik mind a var�zsl�k vil�g�ban. A muglik f�ltek a hatalmukt�l, m�g a var�zsvil�g nem ismerte el �ket. �gy gondolt�k, hogy a kvibli sz�rmaz�s�akt�l egyszer m�r elvett�k a m�gi�t �s nem �rdemlik meg, hogy visszakapj�k. A muglikt�l sz�letettek meg egy�ltal�n nem �rdemesek arra, hogy var�zslattal b�rjanak. A legf�k�pp kitasz�tottak pedig a f�lv�rek voltak, hisz az aranyv�r�k semmit sem gy�l�ltek akkoriban jobban, minthogy tiszta v�r�ket bemocskolj�k a muglik v�r�vel. Ha valakir�l kider�lt, hogy f�lv�r, akkor koholt v�dakkal m�gly�ra vetett�k �s �rmagjait is kiirtott�k. Ebb�l kifoly�lag nagyon kev�s f�lv�r m�gus volt �s azok is rejt�zk�dtek, titkolt�k mivoltukat. Carl Henrich ezt az �llapotot szerette volna megsz�ntetni. �gy v�lte minden ember, akinek m�gia van a v�r�ben jogosult arra, hogy �len vele, s�t �lnie kell vele. �gy h�t felkerekedett, hogy �sszegy�jts�n min�l t�bb gyermeket, akik nem aranyv�r�nek sz�lettek �s az iskol�j�ba vitte �ket. N�gy k�l�nb�z� szakra osztotta a di�kokat, melyeket a n�gy elem szerint �s szem�lyis�gjegyek szerint v�logatott meg. A n�gy szak melyet alap�tott: A Vadum, a v�z szakja, ahol az okos �s szorgalmas di�kokat gy�jt�tte �ssze. Az Ardor, amely a t�z elem szakjak�nt a lobban�kony �s harcias tanul�k gy�jt�helye lett. A Solum, a f�ld elemet megtestes�t� szak, ahov azok a di�kok ker�ltek, kik ink�bb elm�ly�ltek a dolgokban �s a t�nyekben, ak�rcsak a term�szetben. Valamint v�g�l az Aura, a leveg� szakja, ahol azok a tanul�k gy�lekeztek, akik szer�nys�g�kr�l �s b�tortalan term�szet�kr�l voltak ismertek.

  Carl a tulajdon�ban l�v� egyik r�gi, szinte ismeretlen kast�lyt fel�j�ttatta �s v�d�b�b�jokkal valamint elrejt� b�b�jokkal vette k�r�l, hogy ne tudjanak a l�tez�s�r�l. Hozz� hasonl�akat gy�jt�tt maga k�r� �s vel�k titokban tan�ttatta ezeket a gyermekeket, m�g � maga a vagyon�t arra �ldozta, hogy a vil�g k�r�l utazzon �s keresse az olyan gyerekeket, akik nem �lhetnek a var�zserej�kkel a sz�rmaz�suk miatt.

  Hossz� �veken kereszt�l m�k�dtette teljes hom�llyal fedve az int�zm�nyt. Azonban egy �rul�snak k�sz�nhet�en (mely a feljegyz�sek szerint az iskola helyettes vezet�je �ltal t�rt�nt) a Carl Henrich Jacksont b�r�s�g el� �ll�tott�k, majd f�lv�rnek b�lyegezve m�gly�n meg�gett�k a b�n�rt, miszerint megalap�totta az iskol�t. A kast�lyt mag�t azonban nem tal�lt�k meg, mert az �rul� k�s�rteties m�don elt�nt �s az alap�t�hoz h� tant�k fenntartott�k az int�zm�nyt. Hal�la ut�n a fia vette a kez�be az ir�ny�t�st, akit eleinte a m�r ott tan�t�k instru�ltak �s seg�tette �s �gy �r�kl�d�tt h�rom gener�ci�n kereszt�l, eg�szen 1578-ig. Jonathan Marcus Jackson, Carl �kunok�ja elt�r� n�zeteket vallott �kapj�val szemben �s k�zel 150 �vnyi m�k�d�s ut�n bez�ratta az iskol�t, mely tov�bbi 200 �ven kereszt�l nem m�k�d�tt. Gyermekei nem tudtak m�g a l�tz�s�r�l sem, (ez�ltal az � ut�daik sem) hiszen � titokban tartotta, nehogy b�rmelyik�j�kben felmer�lj�n az �tlet, hogy a k�s�bbiekben �jraind�tsa ezt a "b�n�s int�zm�nyt.

T�bb, mint 200 �vvel k�s�bb, 1792-ben egy fiatal, �mde igencsak �rdekl�d� arisztokrata, f�lv�r h�lgy kez�be ker�lt egy r�gi irat, mely az int�zm�ny l�tez�s�r�l tan�skodott. Ez a h�lgy, nevezetesen Jeanne Michelle Turnot idej�nek nagy r�sz�t eme kutat�snak szentelte �s v�g�l r�lelt a m�r feled�sbe mer�lt kast�lyra, mely a hossz� id� eltelt�vel igen csak lepusztult �llapotban volt. Folyamatosan kutatott �s ehat�rozta, hogy �jraind�tja az int�zm�nyt, mely az � kor�ban m�r kev�sb� volt lehetetlen, hiszen akkoriban m�r t�bb iskola is megjelent, b�r majd' mindegyik csak aranyv�r�eknek. A nem tiszta v�gr�eket m�g mindig megvetett�k �s kitasz�tott�k. Seg�t�ket gy�jt�tt maga k�r� �s munk�latokat ind�tott meg, azonban ezek a munk�latok f�lbemaradtak korai �s megmagyarzhatatlan hal�lakor. Csal�dja nem k�v�nta a tov�bbiakban t�mogatni a munk�latokat �s nem volt m�g egy olyan ember a dolgoz�k k�z�tt, akinek el�g lett volna a p�nze egy ekkora munk�hoz. �gy t�nt ism�t feled�sbe mer�l. Azonban k�s�bb megtal�lt iratok szerint egy�ltal�n nem.

 Egy bizonyos Friedrich van Straussberg, aki felmen�i k�z�tt n�met aranyv�r� nemeseket tudhatott, de � maga m�r csak egy szeg�ny kisbirtokos, m�ghozz� kvibli volt abban az id�ben, titokban munk�lkodott. T�mogat�kat gy�jt�tt az iskola �jraind�t�s�ra valamint olyanokat keresett, akik tan�thatnak majd, ha elk�sz�l. De nagyon kevesen osztott�k a v�lem�ny�t �gy lassan gy�lt a megfelel� mennyi�g� p�nz �s mindek�zben a kast�ly csak v�rakozott. V�g�l 1860-ban j�tt �ssze minden k�r�lm�ny, hogy folytatni lehessen a munk�latokat, de a f�rfi m�r nem �rte meg azoknak a befejez�s�t. Az akkor 20 �ves unoka�ccse, Johann van Straussberg, aki nem mellesleg var�zser�t is �r�k�lt, vette �t a munk�latok koordin�l�s�t �s fejezte be azokat. V�g�l 1883-ban indult el �jra a tan�t�s a f�lv�reknek �s m�gi�tlanokt�l sz�letetteknek. Azonban a tan�t�si rendszere megv�ltozott az akkori n�met felfog�snak megfelel�en. Nem voltak szakok, kasztos�tva, tehets�g szerint osztott�k be a di�kokat k�l�nb�z� oszt�lyokba. Hamarosan, ahogy a muglik vil�g�ban is lassan elt�nt a nemess�g, �gy a var�zsl�k vil�g�ban is egyre jobban elkezdt�k elfogadni a nem tisztav�r�eket �s �gy azok is felv�llat�k �nmagukat. Az iskola ekkor a van Straussberg csal�d kez�ben volt.

 Az 1900-as �vek elej�n v�gre teljes jog� iskolak�nt m�k�d�tt, ahol aranyv�r�ek �s nem aranyv�r�ek egyar�nt tanultak egym�s mellett. 1915-ben, a muglik els� vil�gh�bor�ja alatt a h�bor�z�s t�ls�gosan k�zel ker�l az iskol�hoz, az�rt ideiglenesen be kellett z�rni, csak a professzorok tart�zkodtak a kast�lyban, �k tartottak fenn min�l t�bb v�d�b�b�jt �gy az iskola mindennem� k�rosod�s n�lk�l fennmaradhatott. A vil�gh�bor� v�ge ut�n 1919-ben indult �jra a tan�t�s, de 1922-ben ism�t megszakadt ugyanis az akkori igazgat� Wilhelm van Straussberg elhunyt �s nem volt alkalmas professzor a hely�be. Kutat�sok indultak, hogy felkeress�k az egykori alap�t�, Carl Henrich Jackson lesz�rmazottait, akiknek jog szerint a tulajdon�ban van a kast�ly �s maga az int�zm�ny. Hossz� id� ut�n 20 �vvel k�s�bb tal�lt�k meg Andrew Steven Mackenziet, aki Jonathan Marcus Jackson legid�sebb l�ny�nak, Mariana Jacksonnak az egyenes�gi lesz�rmazottja. � vette �t az iskola ir�ny�t�s�t 1943-ban. A muglik m�sodik vil�gh�bor�ja szerencs�re elker�lte az iskol�t, mely azalatt zavartalanul m�k�dhetett. A m�r 1943-ben �letje zenitj�n t�ljutott igazgat�t a kor�bban szint�n professzorr� v�lt fia, Rickard Jackson - aki id�k�zben felvette a Jackson nevet, hogy �gy is az folytassa az �si trad�ci�t - v�ltotta fel, a f�rfi hal�la ut�n. � vezette az int�zm�nyt eg�szen 1997-ig, a Voldemort elleni h�bor�k kezdet�ig. A f�rfi �let�t vesztette a h�bor�ban �s az iskola �gymond megsz�nik. A h�bor�k v�ge ut�n senki sem t�rt vissza az int�zm�nybe.

  2013-ban Rickard m�sdosz�l�tt gyermeke, l�nya, az akkor 30 �ves Karolin Jackson veszi a kez�be az ir�ny�t�st �s b�tyja, Samuel Jay Jackson, a M�gia�gyi Miniszt�rium minisztere seg�ts�g�vel �jraind�tja az iskol�t Jackson igazgat�n� vezet�s�vel.